keretes szerkezetek

Ahogy ott álltam az általános belgyógyászat folyosóján a segédvizsgáztatóval, és jött felénk az öreg prof, hirtelen nagyon nevethetnékem támadt. Nem nála vizsgáztam, ő már olyannal nem foglalkozik, emeritus, csak oktatni jár be. Kész szerencse. Mert ha nagyon le akarom sarkítani: miatta utáltam a belgyógyászatot.

Olyan igazi vaskalapos, kihaénnem típusú ember ő, és sajnos ő volt az első, aki megismertette velem az orvostudomány klinikai részét. Rettegtem tőle, mindig lifttel jött fel és már attól rosszul voltunk ahogy kinyílt a liftajtó (aztán ott állt benne egy néni meg a szennyeskosár, azok mondjuk mókásak voltak). Máig emlékszem, hogy egyszer az egyik betegnek hydrothoraxa volt, és miután kikérdeztük és el kellett referálni, én azt mondtam hogy a tüdejében van a folyadék, és ott mindenki előtt tiszta hülyét csinált belőlem, hogy hogy lehet ilyet mondani. Persze, mostmár nem is mondanék ilyet, de amikor ott áll az ember szaros kis harmadévesként, ez azért nyomot hagy. Ó, és persze a fiúk soha nem mondtak hülyeséget.

Még az első hetek egyikében óra előtt kivasaltam a köpenyem reggel, és aznap nem volt annyira gonoszkodós. Onnantól ez lett a kabalám. Minden kedd reggel felkeltem korábban azért, hogy köpenyt vasaljak. Hátha.

Persze aztán ezt valahogy elengedtem, voltak jó jegyeim belgyógyászatból, de talán nem meglepő, hogy ezek után lendületből fordítottam hátat a fehérköpenyes-fonendoszkópos témának, és jöttem rá hogy az én világom a bonctermi műanyag köpeny és a mikrométercsavar között található félúton.

De az univerzum jóvoltából azért mielőtt megkaptam a beteget a szigorlaton, még testközelből megcsodálhattam annyi önmarcangolás fő forrását. Aki először hitette el velem, hogy ez nem nekem való, hogy nem leszek jó orvosnak, hogy nem fog menni. Utólag persze mondhatom azt, hogy gyerekes volt ennyire magamra venni, de könyörgöm, bizonyos értelemben azért még gyerek voltam.

Aznap jó volt rájönni, hogy már nincs hatalma fölöttem. De ha valaki az akkori, reggelente köpenyt vasaló énemnek megsúgta volna, hogy hatodéven majd ötösre szigorlatozom belgyógyászatból, hát biztosan képen is röhögöm.