Egy szép nagy szeletnyi Európát átbuszoztam a hétvégén, mindenféle fennakadás, szó szerinti vagy metaforikus döccenő nélkül...de persze hogy hazafelé a vonatpótló busz ajtajában akartak letarolni a nyuggerek, mert a még szinte üres busz eleje meg hátulja biztos nem ugyanoda közlekedik.
Mondtam már hogy utálok itt lenni? Mikor a dóm tövében a Lush üzletben megkérdezte a csupamosoly eladólány hogy honnan jöttem, szégyelltem amikor kimondtam.
Amúgy meg azzal telt a hétvégém hogy olyan dolgokat ettem, hogy sírni tudtam volna a gyönyörűségtől, jártam abban a kisvárosban ahol a Szólíts a nevedent forgatták és nagyon, nagyon jó volt nekem, főleg amikor kávés fagyit ettem a Scala-val szembeni Leonardo-szobor tövében, és volt kivel vállat vállnak vetve. És meg kell tanulnom olaszul, banyek. Nem lehetne inkább ezt a diplomázás helyett?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése