Ugyan csak két órát kellett sorban állnom, hogy beikszelhessem a beikszelnivalót, de azért így is kellőképpen heroikus választópógárnak érezhette magát az ember. Furcsa módon senki nem hőbölgött és amikor egy bácsi hangosan tüsszentett, nagyjából százötvenen mondtuk hogy "egészség", szegénykém tisztára zavarba is jött.

A jövőhetem meg csak három napos, de erre a három napra is kellemes émelygéssel és undorral gondolok. Kell elemeket vennem, hogy most más szögből fotózhassam a milánói dómot. Abban a pillanatban remélhetőleg nagyon jó lesz nekem.