Ha valamit átviszünk az új évtizedbe, az bizony az önostorozás és a torz énképem, ami visszatart attól hogy akármilyen munkahelyre beadjam a jelentkezésem. Na mondjuk nem hosszan visszük tovább, mert ma rákényszerítettem magam, hogy véglegesítsem a motivációs levelet, nyomtattam, aláírtam, scanneltem. És holnap elküldöm. Becs'szó.
Mostmár hogy egy német orvosi kamara tagja vagyok, we might as well live up to that.
Mondjuk bekerülni nem volt egyszerű, mármint a néni nem könnyítette meg a dolgot, ugyanis nagyjából semmit nem tudott szegény eszközölni, de röpke egy óra alatt sikerült kitöltenie a jelenkezési lapomat (az alapján, amit nekem otthon ki kellett tölteni), meg kiállítani az igazolványt amin olyanok vannak állítva rólam vala hogy "dr. med.", és állítólag a patikában erre adnak ki nekem gyógyszert, ami teljesen abszurd, de már a gondolatát is imádom.
Tudományhiányomat olyasmikkel enyhítem, hogy megtanulok németül olyan alapvetéseket mint kehelysejt és laza rostos kötőszövet, meg néha metszetkvízekkel játszom az internetekben, de ma egy gyomrot nem ismertem fel és kicsit szomorú lettem. Nem is szeretem a gasztros dolgokat (de egyébként tényleg).
Fura elképzelni, hogy az én kis nyomi fejem bárhol kellhetne mikroszkópba nézdegélésre, de attól tartok, nemsokára kiderül.
Sikeres és boldog évtizedet nektek, és ha nem nagy kérés, akkor nekem is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése