utolsó

volt tegnap, előtte két napig úgy szenvedtem hogy azt hittem meghalok, átkoztam magam hogy miért pont az urológiát hagytam a végére, amikor tudtam hogy sok meg nehéz, eredetileg nem is így akartam csak aztán betojtam, és egyébként is, a legutolsó mindig ilyen, hogy bánom, hogy miért pont ezt, de legbelül tudom hogy akármit is bánnék, ilyenkor főleg azt bánom hogy nekiálltam ennek az egésznek. Na de az is elmúlt és ezt is túléltük, szóval mostmár csak egy ilyen vizsgaidőszakkal záródó félév a szigorló előtt. Átszámoltam a kreditkéket, és már nem kell plusz kurzus sem, megvan a szakmai nyelvvizsgám...getting there, getting there. Ha nem vigyázok, a végén még elvégzem a rohadt orvosi egyetemet, elég ijesztő.
Közben meg azért történtek jó dolgok is, például a Spotify premium rengeteget adott a hétköznapok aláfestőzenéje kategóriában, voltam az év hagyományos legeslegutolsó 30y-ján, kaptam szuper receptgyűjteményt anyukámtól karácsonyra, és évek óta először még karácsonyfám is volt, könyvekből építettem és égősort is vettem rá, nagyon bájosan "molyos" volt (mármint a könyves oldalt értve ezalatt). Egyszer még moziba is eljutottam, mit egyszer, kétszer!!! A Loving Vincent-en bőgtem a szülinapom előtti estén, hát hogy is feledhetném. Tök sokat volt itt a Lakótárs szóval kisebb volt a bekattanás esélye is, és úgy összességében...jól mentek a dolgok. De azért most bele kell húzni az életbe, főleg így hogy két hónap folyamatos üldögélés után nem kaptam mélyvénás thrombosist (álmom hogy tüdőemboliában haljak meg, de azért még nem mostanság), hát azért ezt most ki kéne használni. Úgyhogy most belevetem magam Ambrózy báró kalandjainak következő kötetébe, sőt, ma még jógázni is el tervezek jutni, és ha mindez nem lenne elég, még mozi és fodrász is van tervben a hétre. És minden apróság valahogy fontos most.
Az utolsó egy héten ez a dal húzott át egyébként, mindig mikor mosogatós/teregetős szünetet tartottam akkor meghallgattam, új kedvenc zenekar akiket tavasszal mindenképp élőben is hallani kellene: